Az egyházközség történelméről részletesen itt olvashat, vagy a “Monográfia” menücím alatt.

                                  

                                  A gyülekezet

A györgyfalvi református gyülekezet 2010-es évek első felében 750-700  fő között mozog.

Évente mintegy 270 istentiszteletre kerül sor, amiken (vasárnap) átlagosan a gyülekezetnek több mint

25 százaléka vesz részt. A “csúcs” 2011-ben született: húsvét első napján meghaladtuk a 60 százalékot!

Két külföldi testvérgyülekezetünk van: Hollandiában a zwollei Adventskerk, Felvidéken (Szlovákia) Nagyida.

Az egyházközség épületei: templom (1887), torony (1912), gyülekezeti ház (Bethlen-ház, 1994)),

kántori lakás (jelenleg tájháznak van berendezve – 1960?), lelkészi lakás (1967) és melléképületek.

.

Nemzedékről-nemzedékre való hajlékunk, régi ruhájában:

     .

…és az újban:

.

        A templom és a torony építésének rövid leírása

        A györgyfalvi reformátusok 1762–63-ban építették fel első templomukat, a mostani templom helyén. Erről a templomról se rajz, se leírás nem maradt fenn. Annyit tudunk, hogy fából épült, kazettás mennyezettel és festett bútorzattal. Erre bizonyíték a mai templomba átmentett szószékkorona. Idősebb Umling Lőrinc festette, akinek a munkái a mai napig megcsodálhatók sok kalotaszegi templomban. Egy régi kézirat tudósít arról, hogy ez a templom 19 méter hosszú és 8 méter széles volt. Ennek a déli oldalához hozzáépítettek  egy hatszor hét méteres részt 1806-ban.

        A ma is álló templomot 1887-ben építették, mivel a régi (amelyik nem is volt olyan régi) már düledezett. Jegyzőkönyvek nincsenek abból az időbeli, csak elszámolások. Ezekből tudjuk, hogy Horváth Lajos 3250 forintért építette fel, és emellé kapott pl. 674 véka oltatlan meszet és két veder pálinkát. És honnan vették ehhez a pénzt? Nem kéregettek más gyülekezetekben és nem volt kirovás. Készpénzük volt 158 forint. Az egyházkerületi építési alapból kölcsön vettek kamatra 2500 forintot. Az országos építési alaptól kaptak 200 forint segélyt. Eladtak 191 véka kukoricát 213 forintért. Ferencz József császár adott 200 forintot, Gombás József főgondnok 50-et. A temetői fű ára 12 forint. A taxás helyekért 16 forint és az évi perselypénz volt 2,75 forint. A következő évben kezdték meg nemcsak a kamat, hanem a kölcsön törlesztését is. Ezt már kirovásból.

.         1910-ben tervbe vették, hogy tornyot építenek kirovásból. 1911 februárjában kölcsön felvételét szavazták meg, júliusban újból a kirovást. Így aztán 1912-ben felépítették a tornyot, kölcsönből (15 000 korona). A kész munkát 1913 szeptemberében vették át Brezló Péter mestertől. A toronyban három harang van: 1845-ből, 1962-ből és 1976-ból.

.         Az ülőhelyek számát karzatokkal bővítették 1937-ben. Az úrasztala 1977-ben készült, a kazettás mennyezet 1985-ben, a szószék faburkolata 1987-ben, a kőpadló 2005-ben, az új padok és karzatok 2006-ban.

 

A régi belső:

 

 

.

Ez maradt meg a korábbi templomból (1774-ből):

 

Új ruhában:

 

 

 

 

 

Nálunk a temetőből is szép a kilátás:

 

 

 

 

A MILLENNIUMI EMLÉKMŰ

a templom északi oldalán látható.

2001-ben készült, felavatása augusztus 26.-án történt.

Ekkor kapta a falu a millenniumi zászlót a magyar kormánytól.

Az emlékmű szimbolikus jelentése: a kapu lábainak elhelyezkedése kelet-nyugat irányban: honfoglaló őseink keletről nyugatra történő vándorlását jelzi. A kapu nyílása északra illetve délre néz, egyfelől a falura és városra, másfelől pedig a templomra. Összeköti tehát a világot és az egyházat. A kapu anyagának ötszögű formája és az ív ötszögű törése jelzi azt az öt Kárpát-medencei régiót, ahol ma magyarok élnek.

A helyi jellegzetességű-, 10-12 millió éves gömbköveken látható évszámok népünk történelmének 1-1 kiemelkedőbb eseményére emlékeztetnek.  Ezek a következők:

  896 – Honfoglalás, a magyarok bejövetele

1000 – A keresztyén magyar állam megalapításának éve

1541 – A mohácsi vész után három részre szakadt az ország s így

Erdély önállósult

1564 – A református vallás törvényes elismerése

1568 – A teljes vallásszabadság kihirdetése a tordai országgyűlésen

1848 – Erdély újból egyesül Magyarországgal

1867 – Kiegyezés. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszületése

1918 – Trianon. Erdély román fennhatóság alá kerül

1989 – A kommunizmus bukása

2000 – A keresztyén magyar állam ezredik évfordulója,

a keresztyénség kétezredik évfordulója.

 

 

 

 

 

 A 2. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK EMLÉKMŰVÉT

2005 augusztus 20.-án avattuk fel azoknak az emlékére, akiket a háború könyörtelensége „gyökerestől kiszaggatott a szülőföldből, derékban törve ketté életüket” (ezt jelképezi az emlékmű formája).

Képek az elkészítéséről és felavatásáról:

 

A kivitelező: Starmüller Géza szobrászművész

 

Az avatást megelőző istentisztelet

 

 

 

 

 

 

 

Lelki megelégedettség (és némi büszkeség) a művész arcán

 

 

A tervező: Könczey Elemér (jobb felől):