Györgyfalva Honlapja. www.gyorgyfalva.eu

Bethlen-ház

………………………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………………….

Rendeltetése

A Bethlen-ház építtetője és tulajdonosa (a Györgyfalvi Református Egyházközség) az épületnek sokoldalú rendeltetést szánt. Az elsődleges cél a gyülekezeti ünnepélyek és összejövetelek tartása. Emellett az épületnek a falu kulturális életét, az ifjúság összefogását kell szolgálnia, továbbá – mivel Kolozsvár közelében található – különféle konferenciák és tanfolyamok, találkozók, rendezvények szervezése, valamint turisták fogadása a cél.

Miből is áll az épület?

A földszint egyik felében találhatók a víz és gáz-ellátáshoz szükséges berendezések, valamint a mosoda. A földszint másik felében egy nagy konyha van, tágas előtérrel, hűtő-helyiség, raktárhelyiség az élelmiszereknek és az edényeknek. A földszint közepét egy nagyobbacska helyiség foglalja el, ami alkalmas 30-40 fős csoportok étkeztetésére, társalgásra, szükség esetén pedig alkalmi hálószobának is berendezhető. Fent (a középső szinten) van egy 135 négyzetméteres terem, ami nagyobb lélegzetű rendezvények, tanfolyamok, találkozók szervezésére kiválóan alkalmas. Ezen a szinten van még egy kis raktárszoba, egy kisebb konyha, mellékhelyiségek és egy tágas előszoba. A padlástérben (manzárd) hálószobák vannak, emeletes ágyakkal, valamint zuhanyzók és mellékhelyiségek. A manzárd-térben mintegy 38 személy szállhat meg, emeletes ágyakon. A manzárdszobák közül három nyolcágyas és kettő hatágyas, az egyik társalgóban pedig 2-6 fő alhat szükség esetén. Végszükség esetén, pótágyakkal vagy földre helyezett matracokkal 50-60 fő szállhat meg az épületben. A manzárdtér beosztása a legalsó képen látható.

Van internethez való hozzáférés!

Ugyanazon az udvaron tájház is található (képek a “Hagyomány” cím alatt láthatók).

Az építés rövid története

(Antal József visszaemlékezése alapján)

Száz éve sürgette az egyházmegye egy gyülekezeti terem építését, de az soha nem került sorra. 1990 elején ezt vettük tervbe mint legfontosabbat. Az egyház szempontjából kedvezőbb törvényeket remélve kivártunk kissé, de csak kárunk származott belőle.

1991-ben a felbomlott mezőgazdasági termelőszövetkezetnek egy egészen kőből épített istállóját megvettük épületanyagnak. Az épület tervét Bodor Balázs, Kolozsvárra költözött építészmérnök készítette el ingyen. Az alapkő letétele még ebben az évben megtörtént.

Hogy hivatalosan működhessen, be kellett szerezni a rengeteg engedélyt. Ez meg is történt. Viszont sok feltételt szabtak: lent kellett egy nagyobb modern konyhát kialakítani, és a különféle élelmiszereknek külön rekeszeket létrehozni, emellett mosodát, stb. És hogy a falubeliek ne panaszkodjanak, a vízellátás tekintetében az épület függetlenítette magát.

Az építést családiasan végeztük, sok mesterrel, tanácsadóval, sőt akadékoskodóval. A kőműves munkának a fő irányítója Sajgó János Kovács volt, előbb ingyen, majd pénzért, a vasazást Mátyus Ferenc végezte, az ácsmunkát főleg Váradi Márton Mángoló, az asztalosmunkát Vajas István Minya.

A legnagyobb gondot a helyszűke jelentette. Kénytelenek voltunk a kis kántori telket választani. Hogy ne lapuljon lent a földön, úgy terveztük, hogy alul legyen garázs és raktár, és azon a terem. Hogy ne legyen közvetlen az utcafronton, beljebb mentünk, de ehhez a hegyet le kellett kézi erővel vágnunk. Ennyit a tervezgetésről.

Építésére pénzt gyűjtöttünk a faluban, de ez csepp volt a tengerben. 1992-ben kaptunk pénzbeli segítséget is a hollandoktól, ami nagyon jól fogott, de csak nagyon kis részben fedezte a kiadásokat. Viszont a tőlük kapott segélyt (sok ruhaneműt, élelmiszert) adományként kiosztottuk, és ennek fejében pénzbeli adományokat fogadtunk el. Arra vigyáztunk, hogy minél több pénz maradjon Györgyfalván. 1991-ben 270, 92-ben 822 önkéntes munkanapot jegyeztem. A tél beállta előtt sikerült fedél alá hozni az épületet. 1993-ban lelassult az építkezés. Pénzért is csak ímmel-ámmal jöttek dolgozni. Ebben közrejátszott a Caritas nevű híres-hírhedt piramisjáték is, ahol három hónapon belül a betett összeg nyolcszorosát fizették vissza. De a munka állandóan folyt, ha lassan is.

Az épület felavatása 1998. május 1-jén volt, amelyen mintegy hatvan holland vendég vett részt, továbbá megyei RMDSZ-vezetők, és sokan mások. Hogy a ház miért lett Bethlen-ház, arra a feleletet Csép Sándor Bethlen Gáborról, valamint Sipos Gábor Bethlen Miklósról és Árva Bethlen Katáról tartott előadása adja meg legszebben: mindhárman a súlyos megpróbáltatások közepette alkottak maradandót, és ebben lehetnek és legyenek példaképeink. Antal Józsefné énekvezér vezetésével énekeltek a kicsik és a nagyok, muzsikáltak a kis xilofonosok és a nagyobb furulyások. Elhangzott egy pár alkalmi szavalat és sok köszöntő. Volt szóló és csoportos népi tánc. A műsor végén meglepetésként egy Dr. Buzogány Dezső által szerkesztett és Könczey Elemér grafikusművész által készített diplomát adtunk át a testvéri kapcsolat fáradhatatlan ápolójának, Ries Nieuwkoop zwollei lelkipásztornak, akit ez alkalomból falunk díszpolgárává fogadtunk.