ÜDVÖZÖLJÜK HONLAPUNKON!

 

             

 

                           A hosszú falu rövid bemutatása

      Fekvése:

     Györgyfalva (románul Gheorghieni) Kolozsvártól 8-10 kilométerre fekszik, délkeletre. Közigazgatásilag a Kolozs megyei Erdőfelekhez (Feleacu) tartozik. Hozzávetőlegesen ezer lakója van. Földrajzilag a Nyugati Érchegység és az Erdélyi Medence  találkozásánál-, a Gyalui Havasok lábánál, a Feleki Dombság  keleti nyúlványának északi lejtőjén fekszik. Földrajzi meghatározói a következők: a tengerszint feletti magasság a főutcán átlag 575 méter, az északi szélesség 46 fok 42′ 55”, a keleti hosszúság pedig 23 fok 41′ 11” (kb. a falu közepe). Közvetlen szomszédai: Erdőfelek, Rőd, Ajtony és Kolozspata, lényegében egyforma távolságra, 4-5 km-re vannak, de csak mezei út vezet azokhoz.

 

Györgyfalva madártávlatból (vagyis a református templom tornyából). A háttérben Kolozsvár látható

 

Ugyanaz télen

 

…és ugyanaz éjjel

 

Szopor, Kolozsvár, Kajántó és… Wizzair

 

Népviselet (bővebben a “Hagyomány” cím alatt)

 

Dél-keletről, Ajtonyból jövet, a Csoltról így pillantjuk meg a falut

 

Ugyanaz télen

 

Északról (a Várhegyről) nézve így tárul elénk a falu központi része

 

Északra a Cibles (keleti Kárpátok) tárul elénk

 

Ugyanaz, kicsit ráközelítve

 

Reggeli csönd…

 

 

 

 

    

     Néprajzi szempontból Kalotaszeg, Mezőség és Aranyos-mente találkozási pontja. A népviselet a kalotaszegihez hasonlít a legjobban, de nem annyira díszes-zsúfolt, mint a Nádas mentén. Lásd itt: Hagyomány.

     Nyelvjárása a kalotaszegi és a mezőségi ötvöződése.

     A talajáról annyit, hogy a vékony homokréteg alatt a felszínhez közel van a talajvíz.  Aránylag jól bírja a szárazságot.  A legmélyebb völgyben felszínre került a sóréteg is.  Jellemzőek a különböző nagyságú és alakú gömbkövek, tudományos nevükön feleki konkréciók.

 

       Története

     Az 1333-as pápai tizedjegyzék Villa Georgii néven említi. Ekkor már temploma és papja is volt. Az azt követő századokban szerepel még Gyurfolva, Gewrgfalwa, Ghyerghfalwa stb néven. Ekkor nevezetesebb családok a Györgyfalvi, Henke, Kendi, Bakó, Kis, Nagy, Fenesi, Polyak, Fóris. Későbbi birtokosok: Gyerőffy, Cserey, Haller,  Lázár, Gombási, Domsa, (Patai) Horváth stb.

     A falu lakossága a 16. század legvégén lett reformátussá. A ma is meglévő katolikus templomot ( amelyet egy-, a toronyba beépített kövön levő dátum szerint 157o-ben építették vagy javították)  1748 végén vette vissza a grófnő.  A reformátusok 1762-ben építettek maguknak más templomot a mostani helyén. Ez 1887-ben, a torony 1912-ben épült.  A görög-katolikus románok 1733-ban 85-en voltak, de templomukról csak 1869-ben történik említés.  Az első baptista 1905-ben jött a faluba.  Imaházat 1952-ben építettek.

     A falu határa a lakossághoz viszonyíva mindig kicsi volt (0,7 hold egy személyre), ezért vásároltak földet nemcsak a patai, hanem a távoli tordai határban is, és ezért volt kiköltözés a múltban is a kolozsvári Szoporba, Kolozspatára, Kolozskarába és Bodrogba, a 20. században pedig Kolozsvárra, majd még messzibbre.

 

Nadrágszíj-parcellák Kolozspata irányában

 

     Lakosainak száma a 20. század elején meghaladta a kétezret, a 2011-es népszámlálás szerint 983, amiből mintegy 850 magyar. Felekezeti megoszlás szerint református kb. 760, római katolikus kb. 100, ortodox kb. 100, baptista 16, pünkösdista 11 és görög katolikus 3.

   A falu történetéhez tartozik az is, hogy sokáig Bitangfalvának is nevezték, ugyanis tudomásunk szerint 1859-tol 1928-ig a kolozsvári „ szülőházból” és magányosoktól gyerekeket hoztak gondozásra, akik után az állam szép pénzt fizetett. Volt idő, amikor száznál is több ilyen gyereket tartottak a faluban.

 

      Oktatás

     Hogy iskola mikor létesült legelőbb a faluban, ennek nincs nyoma. Katolikus felekezeti iskola 1770-től 1948-ig működött többszöri megszakítással. A református iskolát 1885-ben adták át az államnak. 1900 körül a lakosságnak több mint a fele írástudatlan volt. A két világháború között az állami iskola román nyelvű volt, ezért reformátusok is jártak a katolikus iskolába. Először 1958-ban végezte el minden gyermek a hét osztályt, most már magyarul. Jelenleg óvoda és nyolc osztályos iskola működik.

     Már a húszas évekből vannak feljegyzések arról, hogy színdarabokat tanultak be és szavalatokkal meg énekszámokkal szerepeltek. 1945 után pedig pezsgő kultúrélet folyt. Ekkor tett szert országos hírnévre a tánccsoport. Azóta főleg a gyerek-tánccsoport és a református egyházi énekkar képviseli a falut.

     Az iskola és óvoda mai helyzetéről részletesebben az “Intézmények / Oktatás” cím alatt tájékozódhat.